E módszer segít, hogy hatékonyabban tanuljunk már a jegyzetelés közben is, és rendszerezzük gondolatainak. Segíti a gyorsabb átismétlést. Kifejezetten alkalmas matematika tanuláshoz.

Íme egy jegyzetoldal beosztása:


Jegyzetelés (Notes)

A lehető legtöbb tényt és gondolatot jegyezzük le az előadás során olvasható és áttekinthető formában a jegyzet oszlopba.


Szűkítés (Cues)

Előadás után amilyen hamar csak lehetséges, tömören összegezzük jegyzetünket a felidézés oszlopba. Ezek a kivonat mozgósítja memóriánkat a tanulás során, előhívja a hozzá tartozó ismereteket. A jegyzet tényeiből és gondolataiból a következő típusú rövid elemek kerülhetnek ide:

  1. Az egyes részekre vonatkozó kérdések.
  2. A jegyzetben tárgyalt címszavak és fogalmak.
  3. Megállapítások, alcímek.

Recite – Felmondás

Takarjuk le a jegyzet oszlopot, és a felidézés oszlop alapján saját szavainkkal próbáljuk teljes mértékben felidézni az előadás anyagát. Utána ellenőrizzük.


Reflect – Tükrözés

Alakítsunk ki “szakvéleményünket” saját tapasztalatainkból, megfigyeléseinkből és a jegyzetből a következő módon:

  • Vizsgáljuk meg hogyan kapcsolódnak a tanultak eddigi ismereteinkhez és más tantárgyakhoz!
  • Mely gondolatokkal értünk egyet, és melyekkel nem?
  • Mely gondolatok tiszták és melyek zavarosak vagy nehezen érthetőek?
  • Milyen új kérdéseket vet fel bennünk az előadás?

Alkalmazhatók-e, és milyen területen az ismeretek?


Review – Áttekintés (Summary)

A lap összegzése mezőbe készítsünk egy-két mondatos összegzést a lapon található témákból. Az egész előadásról is írhatunk összegzést annak utolsó lapjára. Ezzel biztosíthatjuk a gyors áttekintés és ismétlés lehetőségét. Szánjunk naponta néhány percet jegyzetünk áttekintésére, ezzel segítve a tanultak emlékezetben tartását.

Egy érdekes jegyzetelés-technika: Cornell-módszer